A Verbum Domini az énekekről
Szentatyánk legutóbbi – 2010-es –, Verbum Domini (Az Úr szava) kezdetű apostoli buzdításában a Biblia fontosságáról és az Egyház életében betöltött szerepéről tanít. Néhány bekezdés erejéig a szentmise énekei is szóba kerülnek:
*
A bibliai szövegek kizárólagossága a liturgiában
69. A Szinódus különösen is hangsúlyozta az Egyház liturgikus törvényhozásában már rögzített szabályt, mely szerint a Szentírásból vett olvasmányokat soha ne helyettesítsék más szövegekkel, bármilyen jelentősek is volnának lelkipásztori vagy spirituális szempontból: „Semmiféle lelkiségi vagy irodalmi szöveg nem éri el a Szentírásban, Isten Szavában lévő gazdagságot és értéket”. Az Egyház ősi rendelkezéséről van szó, mely változatlanul érvényben van. Néhány visszaéléssel szemben már II. János Pál pápa fölhívta a figyelmet arra, hogy a Szentírást soha nem szabad helyettesíteni más olvasmányokkal. Emlékeztetünk rá, hogy a válaszos zsoltár is Isten Szava, mellyel az Úr szavára válaszolunk, ezért nem szabad más szövegekkel helyettesíteni, de nagyon jó, ha tudják énekelni.
A bibliai ihletésű liturgikus ének
70. Az Isten Szavának a liturgikus szertartásokban nyújtott tiszteleten belül gondolni kell arra, hogy a saját szertartás szerinti, előre meghatározott pillanatokban énekeljenek is, előnyben részesítve a tisztán bibliai ihletésű énekeket, melyek a szavak és a dallam harmóniájával meg tudják jeleníteni az Isteni Szó szépségét. Ezért nagyon meg kell becsülnünk azokat az énekeket, melyeket az Egyház hagyománya őriz, és megfelelnek e kritériumnak. Különösen is gondolok a gregorián ének fontosságára.